Aranka Siegal

Bűnbakok

Bűnbakok thumbnail

Fordította: Kállay G. Katalin és tanítványai, Károly Gáspár Egyetem
Előszó: Kállay G. Katalin

Ebook Kiadás: EszterHáz Egyesület, 2015

Letöltés:
EPUB MOBI PDF

Megrendelés, Papír kiadás: Novella Könykiadó, 2010

Ez a könyv nem érhető el más nyelven

Tartalomjegyzék

  • ELŐSZÓ
  • KOMJÁTI
  • BEREGSZÁSZ
  • Utószó
  • Epilógus
  • Szómagyarázat
  • Köszönetnyílvánítás

Előszó

A bűnbakok című könyv erőteljes és felejthetetlen ifjúsági olvasmány. Ereje abban rejlik, hogy egyenlő hangsúllyal szól a gyerekkor biztonságáról, a család és a hagyomány megtartó erejéről és a kívülről fenyegető, majd egyre valóságosabbá váló veszedelemről, a háború borzalmáról. Felejthetetlenné pedig a személyes hang teszi, a közvetlen, magánlevélre emlékeztető stílus, amely az olvasót természetes egyszerűséggel fogadja be a családba. A visszaemlékezésben felölelt öt év, az 1939-től 1944-ig tartó időszak alatt válik a szerző-főszereplő, a beregszászi Aranka kilencéves gondtalan kislányból tizennégy éves, gondterhelt, de mégis mindig pozitív gondolkodású kamasszá. A Komjátiban élő nagymamától, Bábitól tanult emberi tartás és az édesanyjától örökölt életerő és találékonyság, valamint a testvéri szeretet és ragaszkodás fontos szerepet kap Aranka életében.

Nem véletlen, hogy az 1981-es első angol nyelvű kiadáshoz (Farrar, Straus & Giroux) Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas amerikai író írta az ajánló sorokat: nyilván őt is megragadta a mindennapi élet apró részleteinek természetes leírása, az őszinte közvetlenséggel megjelenített komjáti és beregszászi hétköznapok világa, amelyben a szívszorító bizonyosság és a visszafordíthatatlanul közeledő, majd minden elborító életveszély ellenére él és jelen van a minden remény fölötti remény. A könyv azzal a tragikus mozzanattal zárul, amely a család sorsát végérvényesen megpecsételi: az utolsó hang, amit hallunk, a kattanás az Auschwitzba induló, lepecsételt vagon ajtaján. A visszaemlékezés végső üzenete talán mégis az, hogy Aranka és két nővére mellett ez az abszurd és egyben ősi remény is túléli a háborút.

Aranka Siegal 1930-ban született Beregszászon, hétgyermekes családban. 1944-ben Auschwitz-Birkenauba, majd Bergen-Belsenbe vitték, ahonnan testvérével, Violával 1945-ben szabadult. Három évet töltött Svédországban, majd 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Férjével, Gilbert Siegallal sokáig New Yorkban élt. Férje halála után költözött a floridai Aventurá-ba. Az Upon the Head of the Goat c. könyv többféle rangos irodalmi elismerésben is részesült: Boston Globe-Horn Book Award, Newbery Honor Book, American Library Association Notable Children’s Books, Booklist Best Books of the ’80s, Booklist Editors’ Choice és Library Journal Best Books of the Year.

A könyvben sok szó esik a magyarokról, a magyar nyelvről, a mű azonban mindezidáig nem volt hozzáférhető a magyar olvasóközönség számára. Az eredeti kötetet Dr. Pécsi Katalintól, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont oktatási igazgatójától kaptam 2007 őszén. Diákjaim, a Károli Gáspár Református Egyetem angol szakos hallgatói közül négyen fordították irányításom alatt magyarra a művet. A fordítók: D. Nagy Nóra, Tóth Zsófia, Fekete Márta és Hervay Míra igyekeztek magyarul is visszaadni az eredeti mű közvetlenségét, egyszerű és tiszta nyelvezetét.

Aranka kifejezetten fiataloknak szánta ezt a könyvet, mert mint írja, „ők lesznek a történelem krónikásai olyan művekben, amelyek még megírásra várnak. Tudom, hogy ha elolvassák a történetemet, örökre megtanulják, mit jelent a bűnbak szó és mindenfajta előítéletet vissza fognak utasítani. Hiszek abban, hogy az üzenetem fontos, és abban, hogy a benne megfogalmazott igazság már történelem.”

Kállay G. Katalin

A könyvről írták

A kilencéves Aranka éppen a nagymamájánál nyaral Komjátiban, amikor kitör a II. világháború, így sokáig nem mehet haza, Beregszászra. Mikor egy év leteltével mégis hazatérhet, komoly változásoknak lesz tanúja: mostohaapját elvittek az orosz frontra, és egyre több olyan törvényt érvényesítenek, amely megnehezíti a zsidó családok eletét. Édesanyja hősiesen küzd a szegénységgel, az újabb és újabb meg­ szorítások ellenére igyekszik összetartani a családot.

A visszaemlékezésben felölelt öt év, az 1939-tól 1944-ig tartó időszak alatt válik a szerző-főszereplő gondtalan kislányból tizennégy éves, gondterhelt, de mégis mindig pozitív gondolkodású kamasszá. A Komjátiban élő nagymamától, Babitól tanult emberi tartás, és az édesanyjától örökölt életerő és találékonyság, valamint a testvéri szeretet és ragaszkodás fontos szerepet kap Aranka életében. A könyv érzékletesen jeleníti meg a beregszászi hétköznapok világát, amelyben a szívszorító bizonyosság és a visszafordíthatatlanul közeledő, majd minden elborító életveszély ellenére él, és jelen van a minden remény fölötti remény.

Kállay G. Katalin

Ezt a könyvet mindazoknak el kell olvasniuk, akiket érdekel, hogy fiatalokon és Idősebbeken milyen nyomot hagyott a holokauszt.

Isaac Bashevis Singer

Aranka Siegal 1930-ban született Beregszászon, hétgyermekes családban. 1944-ben Auschwitz-Birkenauba, onnan Bergen-Belsenbe deportálták, ahonnan testvérével, Violával 1945-ben szabadult. Családja összes többi tagja elpusztult. Aranka három évet töltött Svédországban, majd 1948-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A Bűnbakok című könyv többféle, rangos irodalmi elismerésben részesült, és számos nyelvre lefordították.